Facebook vagy állásportál? Melyik jobb munkaerő-toborzásra?

Amikor egy cég új munkatársat keres, gyakran felmerül a kérdés. Facebookon hirdessünk, vagy inkább állásportálon? A rövid válasz:

attól függ, kit keresel és milyen helyzetben akarod elérni.

Az állásportál jellemzően akkor találkozik a jelölttel, amikor ő már aktívan állást keres.

A Facebook viszont olyan emberekhez is eljuttathatja az ajánlatot, akik:

• jelenleg dolgoznak,
• nem böngésznek állásportálokat,
• nem küldenek önéletrajzokat,
• de egy jobb lehetőségre nyitottak lennének.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyik csatorna jó, a másik pedig rossz.

A valódi kérdés inkább ez:

"Hol tudjuk nagyobb eséllyel elérni azt az embert, akit most keresünk?"

Nézzük meg a két megoldás közötti legfontosabb különbségeket.

Mi az alapvető különbség?

Nagyon leegyszerűsítve:

Állásportál

A munkavállaló keresi az állást.

Facebook

Az állás találhatja meg a munkavállalót.

Ez a különbség az egész toborzási logikát megváltoztatja.

Egy állásportál felhasználója már eleve olyan helyzetben van, hogy:

"munkát keresek."

Facebookon viszont először el kell érni, hogy azt gondolja:

"Hmm... ez az állás érdekes lehet."

Ezért a két csatornán más kommunikáció is lehet hatékony.

1. Aktív és passzív álláskeresők

Ez talán a legfontosabb különbség.

Állásportálon

Jellemzően olyan embereket érsz el, akik már:

• váltani akarnak,
• aktívan keresnek,
• álláshirdetéseket néznek,
• önéletrajzot küldenek.

Ez erős előny.

Nem kell meggyőznöd őket arról, hogy érdemes lehet munkahelyet váltani.

Ők már eldöntötték.

Facebookon

Olyan emberekkel is találkozhatsz, akik:

• most is dolgoznak,
• nem kerestek rá állásokra,
• nem tervezték, hogy ezen a héten munkahelyet váltanak.

De ha eléjük kerül:

egy jobb fizetés, jobb munkarend, közelebbi munkahely vagy más számukra fontos előny,

akkor érdeklődni kezdhetnek.

Ezért a Facebook-toborzás egyik legnagyobb lehetősége a passzív jelöltek megszólítása.

2. Melyiknél nagyobb a potenciális célcsoport?

Állásportál esetén a célcsoportodat alapvetően az adott időszakban aktív álláskeresők adják.

Facebookon ennél szélesebb kör is elérhető lehet.

Ez különösen érdekes lehet olyan munkaköröknél, ahol:

• kevés az aktív álláskereső,
• sok megfelelő ember már dolgozik,
• erős a verseny a munkavállalókért.

Ugyanakkor:

a nagyobb közönség nem automatikusan jobb.

Ha a kampány túl széles, rengeteg irreleváns érdeklődő is érkezhet.

Ezért Facebookon különösen fontos a jó:

• kommunikáció,
• kreatív,
• jelentkezési folyamat,
• előszűrés.

3. Hol erősebb a jelentkezői szándék?

Ebben az állásportálnak természetes előnye van. Aki állásportált böngész, már eleve erősebb szándékkal van jelen.

Például:

"könyvelő állás Budapest"

vagy:

"raktáros állás Győr"

A felhasználó aktívan megoldást keres.

Facebookon ezzel szemben előfordulhat, hogy az ember:

nem állást akart keresni 30 másodperccel korábban.

Ez azt jelenti, hogy a Facebook-hirdetésnek több munkát kell elvégeznie:

figyelem → érdeklődés → meggyőzés → jelentkezés.

Ezért önmagában nem érdemes csak a kattintások vagy jelentkezések számát összehasonlítani.

4. Melyik működhet jobban fizikai munkaköröknél?

Sok fizikai munkakörnél a Facebook különösen érdekes lehet.

Például:

• raktáros,
• betanított munkás,
• gépkezelő,
• targoncavezető,
• sofőr,
• autószerelő,
• építőipari munkatárs,
• bolti eladó,
• vendéglátós pozíciók.

Miért?

Mert a potenciális célcsoport nagy része használhat közösségi médiát akkor is, ha nem aktív álláskereső.

Egy jó ajánlat így közvetlenül eléjük kerülhet.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állásportált feltétlenül ki kell hagyni.

A két csatorna akár együtt is dolgozhat.

5. És szellemi munkaköröknél?

Itt már sokkal inkább pozíciófüggő a helyzet.

Például egy:

• könyvelő,
• értékesítő,
• irodai munkatárs,
• ügyfélszolgálatos

pozíció Facebookon is jól működhet.

Egy:

• senior IT-specialista,
• ritka mérnök,
• felsővezető

esetében viszont lehet, hogy:

• LinkedIn,
• direkt megkeresés,
• fejvadászat,
• szakmai közösségek

erősebb csatornák.

A kérdés tehát soha ne az legyen:

"Működik-e a Facebook?"

Hanem:

"Hol található meg az adott célcsoport?"

6. Hol számít jobban a kreatív?

Facebookon sokkal jobban. Egy állásportálon az ember eleve állásokat néz.

Ott a munkakör neve, helyszín, fizetés, cégnév és a hirdetés tartalma már önmagában elindíthatja az érdeklődést.

Facebookon viszont:

először meg kell állítani a görgetést.

Ezért fontos:

• a kép,
• az első mondat,
• a hook,
• a legfontosabb előny,
• a mobilos olvashatóság.

Facebookon egy gyenge kreatív miatt lehet, hogy a jó ajánlatot sem olvassák el.

7. Hol fontosabb az álláshirdetés szövege?

Mindkét helyen fontos, csak másképp.

Állásportálon

A felhasználó hajlandó lehet részletesebb információt olvasni.

Érdemes jól strukturálni:

• feladatok,
• elvárások,
• juttatások,
• helyszín,
• munkarend.

Facebookon

A szöveg eleje kritikus. Az első néhány sorból ki kell derülnie:

miért érdemes megállni.

Ezért Facebookon fontosabb lehet:

• erős hook,
• rövid blokkok,
• gyorsan érthető előnyök,
• egyszerű CTA.

8. Melyiknél egyszerűbb a jelentkezés?

Ez nem feltétlenül csatornafüggő. Inkább attól függ, hogyan építed fel.

Állásportálon gyakran:

• profil,
• önéletrajz,
• regisztráció

már eleve rendelkezésre áll.

Facebooknál viszont különösen fontos lehet az egyszerű jelentkezés.

Például:

név + telefonszám + 4 előszűrő kérdés.

Ez mobiltelefonról gyors lehet.

Az egyszerű jelentkezés azonban nem jelentheti azt, hogy semmit nem tudsz meg a jelentkezőről.

Ezért érdemes előszűrést építeni a folyamatba.

9. Melyik hoz jobb minőségű jelentkezőket?

Erre nincs általános válasz. Ha az állásportálon jó a célcsoport és megfelelőek az aktív keresők, onnan nagyon jó jelöltek jöhetnek.

Facebookon viszont olyan ember is érkezhet, akit állásportálon egyáltalán nem értél volna el.

A minőséget sok minden befolyásolja:

• munkakör,
• ajánlat,
• hirdetésszöveg,
• célcsoport,
• földrajzi hely,
• előszűrés.

Ezért nem ezt érdemes csak nézni:

"Honnan jött több jelentkező?"

Hanem:

"Honnan jött több megfelelő jelentkező?"

10. Melyik az olcsóbb?

Ez sem egyszerű.

Állásportálnál lehet:

• fix hirdetési díj,
• csomagdíj,
• kiemelési költség.

Facebooknál jellemzően hirdetési költség van, amely függhet például:

• az eléréstől,
• versenytől,
• célközönségtől,
• kreatív teljesítményétől,
• jelentkezési aránytól.

Az összehasonlításnál ezért ne csak ezt nézd:

"Mennyibe került a hirdetés?"

Hanem ezt:

"Mennyibe került egy megfelelő jelentkező?"

És végső soron:

"Mennyibe került egy sikeres felvétel?"

Ez már sokkal értelmesebb összehasonlítás.

11. Mi történik, ha kevés az aktív álláskereső?

Ez az a helyzet, ahol a Facebook különösen fontos kiegészítő csatorna lehet.

Ha egy szakmában kevés ember keres aktívan állást, akkor állásportálon:

ugyanazért a kisebb jelölti körért versenyezhet több munkáltató.

Facebookon viszont megpróbálhatod megszólítani azokat is, akik jelenleg dolgoznak.

Itt válik igazán fontossá az ajánlat.

Egy passzív jelöltet nem elég azzal megszólítani:

"Van nálunk is ugyanolyan állás."

Kell egy erős ok arra, hogy váltáson kezdjen gondolkodni.

12. Facebookon mindenkit lehet pontosan célozni?

Nem. Ez fontos félreértés. A Facebook-toborzás nem azt jelenti, hogy "beállítjuk, hogy mutassa meg pontosan azoknak, akik targoncavezetők és munkát keresnek."

Lehet szűkíteni a célzási paramétereket, de nem ennyire specifikusan. A foglalkoztatási célú hirdetésekre speciális platformszabályok vonatkoznak, és a rendelkezésre álló célzási lehetőségek is változhatnak.

Ezért a sikerhez nem csak a technikai célzás számít.

Nagyon fontos maga a:

• kreatív,
• hirdetésszöveg,
• ajánlat,
• jelentkezési űrlap,
• előszűrés.

Sokszor maga a hirdetés is "szűr" azzal, hogy kinek szól relevánsan.

Mikor választanék inkább állásportált?

Jó választás lehet például, ha:

• sok aktív álláskereső van a szakmában,
• a munkakör jól kereshető,
• gyorsan szeretnél meglévő álláskeresői adatbázisból jelentkezőket,
• a célcsoport rendszeresen használ állásportálokat.

Például bizonyos:

• adminisztratív,
• pénzügyi,
• irodai,
• szakértői

pozícióknál különösen erős lehet.

Mikor választanék inkább Facebookot?

Különösen érdekes lehet, ha:

• kevés aktív álláskereső van,
• passzív jelölteket is meg akarsz szólítani,
• helyi vagy regionális a keresés,
• fizikai munkakörbe keresel,
• erős, könnyen kommunikálható munkáltatói előnyöd van,
• gyorsan szeretnél több kreatívot tesztelni.

Egy gyakorlati példa

Tegyük fel, hogy 10 targoncavezetőt keresel.

Csak állásportállal

Feladod a hirdetést.

Azok találkoznak vele, akik:

• állást keresnek,
• az adott portált használják,
• megfelelő keresést indítanak.

Facebook-kampánnyal

Az ajánlat olyan targoncavezetők elé is eljuthat, akik jelenleg dolgoznak.

Ha a hirdetés például ezt kommunikálja:

"3 műszak helyett fix 2 műszak + szabad hétvégék"

egy olyan ember is érdeklődhet, aki előtte nem tervezte a váltást.

A két csatorna tehát más helyzetben találhatja meg ugyanazt a szakembert.

A leggyakoribb hiba: csatornát választani, mielőtt célcsoportot választasz

"Tegyünk ki Facebook-hirdetést."

"Vegyünk állásportálos csomagot."

Ez fordított gondolkodás.

Először kérdezd meg:

Kit keresünk? Hol él? Milyen munkája lehet most? Aktívan állást keres? Miért váltana? Hol lehet elérni?

És csak utána:

melyik csatorna alkalmas erre?

A hatékony munkaerő-toborzás nem platformválasztással kezdődik.

Célcsoporttal kezdődik.

6 kérdés, ami segít dönteni

1. Aktív álláskeresőket keresek, vagy passzívakat is?

Ha mindkettőt, a Facebook bevonása értékes lehet.

2. Mennyire speciális a munkakör?

Nagyon ritka szakértőnél lehet, hogy egyik sem elsődleges.

3. Mekkora létszám kell?

Nagyobb volumen esetén több csatorna indokolt lehet.

4. Helyi-e a keresés?

Ha igen, Facebook is erős kiegészítő lehet.

5. Van erős, kommunikálható ajánlat?

Passzív jelöltnél ez különösen fontos.

6. Tudom mérni a jelentkezők minőségét?

Ha nem, nem fogod tudni korrektül összehasonlítani a csatornákat.

Röviden: Facebook vagy állásportál?

Ha nagyon egyszerűen akarjuk összefoglalni:

Állásportál

akkor lehet különösen erős, ha aktív álláskeresőket akarsz elérni.

Facebook

akkor lehet különösen erős, ha az aktív álláskeresők mellett olyanokat is elérnél, akik jelenleg nem keresnek aktívan állást.

A kettő együtt

akkor lehet a legerősebb, ha nem akarod egyetlen jelölti csatornára korlátozni a keresést.

A valódi döntés tehát nem:

FACEBOOK VAGY ÁLLÁSPORTÁL?

Hanem:

HOL TUDOM A LEGHATÉKONYABBAN ELÉRNI A MEGFELELŐ MUNKAVÁLLALÓT?

Hogyan segítünk mi ebben?

A LeszMunkaerőm.hu-nál nem abból indulunk ki, hogy minden munkakörre ugyanaz a csatorna a válasz.

Először azt nézzük meg:

kit keresel, hol keresed, miért váltana, és milyen üzenettel lehet megszólítani.

A saját, újra használható toborzási rendszer célja, hogy az online hirdetést, a kommunikációt, a jelentkezési folyamatot és az előszűrést egységes rendszerbe rendezze.

👉 Ismerd meg, hogyan működik az online munkaerő-toborzás

Gyakori kérdések

Jobb a Facebook, mint egy állásportál?

Nem minden esetben. A Facebook egyik fő előnye a passzív jelöltek elérése lehet, míg az állásportálon erősebb az aktív álláskeresési szándék.

Érdemes egyszerre Facebookon és állásportálon is hirdetni?

Igen, sok esetben ez lehet jó megoldás, mert eltérő helyzetben lévő jelölteket érhetsz el a két csatornával.

Fizikai munkakörnél melyik jobb?

Gyakran a Facebook nagyon erős csatorna lehet, de ez függ a helyszíntől, munkakörtől, ajánlattól és célcsoporttól. Állásportál is működhet mellette.

Melyik hoz olcsóbb jelentkezőt?

Ez kampány- és munkakörfüggő. Fontosabb azt mérni, hogy mennyibe kerül egy megfelelő jelentkező, nem csak egy jelentkezés.

Passzív jelöltet állásportálon is lehet találni?

Kisebb eséllyel, mert aki nem keres aktívan munkát, jellemzően nem böngész rendszeresen állásportált.