A jó toborzás nem szerencse kérdése. Tudni kell, hol éred el a megfelelő embereket, hogyan keltsd fel a figyelmüket, mit kommunikálj, hogyan szűrd elő a jelentkezőket, és miként építs fel egy valóban működő rendszert.
Ebben a tudástárban gyakorlati útmutatókat, konkrét példákat és kipróbált toborzási megoldásokat találsz, amelyek segítenek gyorsabban, hatékonyabban és költségtudatosabban megtalálni a megfelelő munkatársakat.
Nem tudod, hol kezdd? Ezekben az útmutatókban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a hatékony munkaerő toborzásról, az álláshirdetésekről, a jelentkezők előszűréséről és a megfelelő toborzási módszer kiválasztásáról.
Ismerd meg a munkaerőigény meghatározásától a célzáson és jelentkezésen át egészen a kiválasztásig tartó teljes folyamatot.
Állásportál, Facebook, fejvadász, ajánlási rendszer vagy saját toborzási rendszer? Megmutatjuk, mikor melyik lehet jó választás.
Gyakorlati útmutató ahhoz, hogyan készíts olyan álláshirdetést, amely felkelti a megfelelő jelöltek figyelmét és jelentkezésre ösztönöz.
Ha kevés vagy egyáltalán nincs jelentkező, ebből az útmutatóból megtudhatod, hol érdemes először keresni a problémát.
Mutatjuk, hogyan gyűjthetsz már a jelentkezéskor olyan információkat, amelyek segítségével gyorsabban kiszűrheted a megfelelő jelölteket.
Ismerd meg, hogyan érheted el közösségi médiában azokat is, akik éppen nem böngésznek állásportálokat.
Állásportál, fejvadász, közvetítő vagy saját rendszer? Összehasonlítjuk a legfontosabb költségeket és szempontokat.
Megmutatjuk, mikor lehet jó döntés külső segítséget kérni, és mikor érdemes inkább saját, újra használható toborzási rendszert építeni.
Mennyi jelentkező érkezik egy online munkaerő toborzási kampányrendszerből? Mennyibe kerül egy jelentkező? Mennyi idő alatt indul meg a jelentkezés, és mennyire számít a munkakör vagy a földrajzi terület? Ebben a cikkben 15+1 valódi toborzási kampány eredményeit mutatjuk meg konkrét számokkal – nem becslésekből, hanem éles kampányok...
Van egy nyitott pozíciód. A jelentkezők nem jönnek elég gyorsan. A HR túlterhelt. A vezető már türelmetlen. És felmerül a kérdés:
Van egy nyitott állásod. Elsőre úgy tűnhet, hogy amíg nincs betöltve: legalább nem kell fizetést fizetni rá. Csakhogy a valóság sokszor pont fordítva működik.
Munkaerőt keresel. De melyik megoldást válaszd? Állásportált? Fejvadászt? Vagy építs saját toborzási rendszert? Elsőre úgy tűnhet, mintha ugyanarra a problémára három különböző árú megoldásról lenne szó.
50 000 Ft? 150 000 Ft? 500 000 Ft? Vagy akár több mint 1 millió? A válasz:
Megszervezel egy interjút. A vezető fél órát szabaddá tesz. A HR-es is ott ül. A jelölt megérkezik. Majd öt perc múlva kiderül: nem vállalja a munkarendet.
100 jelentkező. Elsőre jól hangzik. Aztán elkezded feldolgozni őket. Az egyik nem vállalja a műszakot. A másiknak nincs meg a szükséges jogosítványa. A harmadik 150 kilométerre lakik. A negyedik bérigénye messze meghaladja a keretet. Az ötödiket három napja nem lehet elérni. A hatodik pedig csak akkor mondja el telefonon, hogy valójában semmilyen...
Sok toborzásnál nem az a legnagyobb probléma, hogy kevés jelentkező érkezik. Hanem az, hogy:
A következő jó munkatársad lehet, hogy már dolgozik valahol. Nem néz állásportálokat. Nem frissítette az önéletrajzát. Nem jelentkezik aktívan sehova.
Amikor egy cég új munkatársat keres, gyakran felmerül a kérdés. Facebookon hirdessünk, vagy inkább állásportálon? A rövid válasz:
Egy Facebook álláshirdetésnek egészen más környezetben kell működnie, mint egy hagyományos állásportálos hirdetésnek.
