Fejvadász, állásportál vagy saját toborzási rendszer?

Munkaerőt keresel. De melyik megoldást válaszd? Állásportált? Fejvadászt? Vagy építs saját toborzási rendszert? Elsőre úgy tűnhet, mintha ugyanarra a problémára három különböző árú megoldásról lenne szó.

Valójában azonban:

nem pontosan ugyanazt vásárolod.

Az állásportál elsősorban megjelenést és hozzáférést ad az aktív álláskeresőkhöz.

A fejvadász szakmai keresést és direkt jelöltmegkeresést végez.

A saját toborzási rendszer pedig hosszabb távon használható eszközt ad a vállalat kezébe.

Ezért a valódi kérdés nem az:

"Melyik a legjobb?"

Hanem:

"Melyik illik legjobban ahhoz a problémához, amit most meg akarok oldani?"

Nézzük végig.

1. Mit kapsz egy állásportáltól?

Az állásportál az egyik legismertebb toborzási csatorna.

Feladsz egy álláshirdetést, amelyet azok az emberek találhatnak meg, akik az adott felületen munkát keresnek.

A modell egyszerű:

MEGHIRDETED → AZ ÁLLÁSKERESŐ MEGTALÁLJA → JELENTKEZIK

Ez sok pozíciónál kiválóan működhet.

Különösen akkor, ha:

• sok aktív álláskereső van,
• a munkakör könnyen kereshető,
• ismert pozícióról van szó,
• megfelelő ajánlatod van.

Mi az állásportál legnagyobb előnye?

Az, hogy:

a felhasználó már eleve munkát keres.

Nem kell felkeltened benne a munkahelyváltás gondolatát.

Már ott van.

Már keres.

Már összehasonlít.

Ez jelentős előny.

Például ha valaki beírja:

"könyvelő állás Budapest"

akkor az állásportál nagyon jó hely lehet a találkozásra.

Mi az állásportál korlátja?

Elsősorban azokkal találkozol, akik:

aktívan keresnek.

Egy jó szakember viszont lehet, hogy:

• jelenleg dolgozik,
• nem jár állásportálokra,
• nem frissítette a CV-jét,
• nem tervezi aktívan a váltást.

Így őt ugyanazzal a hirdetéssel lehet, hogy egyáltalán nem éred el.

A másik fontos kérdés:

mi történik, ha három hónap múlva újra keresel ugyanabba a munkakörbe?

Jellemzően:

újra hirdetsz.

2. Mit kapsz egy fejvadásztól?

A fejvadász teljesen más logika alapján dolgozik.

Nem feltétlenül várja meg, hogy a jelölt jelentkezzen.

Hanem:

megkeresi.

Azonosítja a potenciálisan megfelelő szakembereket, majd közvetlenül felveszi velük a kapcsolatot.

Ez különösen értékes lehet olyan helyzetben, ahol:

• kevés a potenciális jelölt,
• speciális szakértelem kell,
• vezetőt keresel,
• bizalmas a keresés,
• a megfelelő emberek többsége jelenleg is dolgozik.

Mikor lehet különösen jó választás a fejvadász?

Például:

felsővezetői pozíció

senior mérnök

ritka IT-specialista

speciális műszaki értékesítő

nagyon szűk iparági tapasztalatot igénylő szakember

Ilyenkor nem biztos, hogy elegendő:

"feladni egy hirdetést és várni."

Aktív keresésre lehet szükség.

Mi a fejvadász egyik legnagyobb előnye?

A szakértelem és a direkt megkeresés.

Egy jó fejvadász:

• ismeri a piacot,
• fel tudja kutatni a céljelölteket,
• tudja, hogyan szólítsa meg őket,
• kezeli az első egyeztetéseket,
• segít a kiválasztásban.

Ez jóval több szolgáltatás, mint egy egyszerű álláshirdetés.

Ezért az ára is magasabb lehet.

Mi a fejvadászat korlátja?

A modell jellemzően:

keresésenként fizetős.

Ha később új pozíció vagy új keresés jön:

új projekt indul.

Ez teljesen logikus akkor, ha:

• ritkán van ilyen keresés,
• különleges pozícióról van szó.

De visszatérő, nagy volumenű toborzásnál már más költségstruktúra lehet előnyösebb.

3. Mit jelent a saját toborzási rendszer?

Itt nem egy álláshirdetés megvásárlásáról van szó.

És nem arról, hogy valaki minden alkalommal helyetted felkutatja a jelölteket.

Hanem:

egy olyan kampányrendszer felépítéséről, amelyet később újra használhatsz.

Egy ilyen rendszer része lehet:

• célközönség,
• kreatív,
• hirdetésszöveg,
• kampánybeállítás,
• jelentkezési űrlap,
• előszűrés,
• jelentkezői folyamat.

A fő különbség:

nem egyszeri megjelenést vásárolsz, hanem infrastruktúrát.

Mikor lehet különösen jó a saját rendszer?

Például ha:

• rendszeresen toborzol,
• ugyanazok a pozíciók visszatérnek,
• fluktuáció van,
• növekedik a céged,
• több embert kell felvenned,
• fontos a saját kontroll,
• hosszabb távon csökkentenéd az egy keresésre jutó költséget.

Itt a logika:

FELÉPÍTED → HASZNÁLOD → KÉSŐBB ÚJRA HASZNÁLOD

Ez teljesen más gazdasági modell.

Állásportál, fejvadász és saját rendszer: mi a legfontosabb különbség?

Nagyon leegyszerűsítve:

Állásportál

Megjelenést vásárolsz.

Fejvadász

Szakértői keresési szolgáltatást vásárolsz.

Saját toborzási rendszer

Újra használható toborzási képességet építesz.

Ezért pusztán az ár alapján összehasonlítani őket:

félrevezető lehet.

Melyik ér el aktív álláskeresőket?

Állásportál

Ebben különösen erős.

A közönség jelentős része eleve munkát keres.

Fejvadász

Nem csak aktív álláskeresőket ér el.

Direkt módon megkereshet jelenleg dolgozó szakembereket is.

Saját online toborzási rendszer

Közösségi médiára építve szintén lehetőséget adhat aktív és passzív potenciális jelentkezők megszólítására.

Melyik ér el passzív jelölteket?

Ez nagyon fontos különbség.

Állásportál

Kevésbé erős ezen a területen.

Aki nem keres állást, kisebb eséllyel böngészi.

Fejvadász

Kifejezetten erős.

A fejvadász direkt megszólítja az embert.

Saját toborzási rendszer

Szintén alkalmas lehet passzív célcsoport elérésére, különösen közösségimédia-kampánnyal.

A két utóbbi azonban nem ugyanúgy működik.

A fejvadász:

egyenként megkeres.

A kampány:

nagyobb célközönségben keresi meg azokat, akiket érdekelhet az ajánlat.

Melyik megoldásnál fontosabb az állás típusa?

Mindegyiknél.

Például:

Raktáros

Állásportál + Facebook-kampány is jól működhet.

Fejvadász valószínűleg túlzás.

C+E sofőr

Facebook, állásportál, szakmai csoportok és saját kampányrendszer is releváns lehet.

CFO

Fejvadász vagy direkt sourcing valószínűleg erősebb.

Betanított gyári munkatárs

Saját kampányrendszer és állásportál hatékony lehet.

Ritka senior fejlesztő

LinkedIn, direkt sourcing, fejvadász erős lehet.

Tehát:

nem egy csatorna minden pozícióra.

Melyik kerül kevesebbe?

Erre megint nincs univerzális válasz.

Például:

Állásportál

Lehet viszonylag alacsony egyszeri költség.

De minden új hirdetésnél új költség jelenhet meg.

Fejvadász

Magasabb lehet az egyszeri díj.

Viszont speciális pozíciónál gyorsabban hozhat megfelelő jelöltet.

Saját rendszer

Lehet magasabb az első belépési költség, de visszatérő kereséseknél az újrahasználhatóság miatt csökkenhet az egy toborzásra jutó költség.

Ezért:

a keresési gyakoriság kulcsfontosságú.

Egy egyszerű példa

Tegyük fel, hogy egy cég:

évente egyszer

keres speciális IT fejlesztőt.

Lehet, hogy fejvadász a leglogikusabb.

Most vegyünk egy másik céget, amely:

évente 8 alkalommal

keres raktári munkatársat.

Itt minden egyes alkalommal külön közvetítési vagy teljes külső díjat fizetni már egészen más gazdasági kérdés.

A második cégnél sokkal érdekesebb lehet:

saját rendszerbe beruházni.

Mikor választanék állásportált?

Ha:

• aktív álláskeresők között sok potenciális jelölt van,
• ritkán toborzol,
• egyszerűen akarsz megjelenni,
• nincs szükség komplex kampányra,
• a munkakör jól kereshető.

Például:

egy-egy irodai vagy szakértői pozíció esetén teljesen racionális lehet.

Mikor választanék fejvadászt?

Ha:

• nagyon szűk a célcsoport,
• vezetőt keresel,
• magas szakmai szint kell,
• direkt megkeresés szükséges,
• bizalmas a keresés,
• nagy üzleti értéke van annak, hogy a megfelelő ember gyorsan meglegyen.

Itt a cél sokszor nem:

sok jelentkező.

Hanem:

néhány nagyon releváns jelölt.

Mikor választanék saját toborzási rendszert?

Ha:

• rendszeresen visszatérő probléma a munkaerő toborzás,
• gyorsan van szükséged a jelentkezőkre,
• szeretnél passzív jelölteket is elérni,
• fontos az előszűrés,
• hosszú távon akarod csökkenteni a külső függőséget.

Itt a cél:

ne minden egyes toborzásnál nulláról indulj.

Melyiknél marad nálad a legtöbb tudás és adat?

Ez is fontos kérdés.

Állásportál

Van hozzáférésed a jelentkezőkhöz a szolgáltatás keretein belül, de a toborzási infrastruktúra alapvetően a portálé.

Fejvadász

A fejvadász szakértelmét veszed igénybe, de a sourcingfolyamat jelentős része nála marad.

Saját rendszer

Ha a saját hirdetési fiókodban működik:

nálad marad a kampány, a struktúra és a működtetési lehetőség.

Ez hosszú távon komoly különbség.

Mi történik a következő toborzásnál?

Ez talán az egyik legjobb összehasonlító kérdés.

Állásportál

Új hirdetés.

Fejvadász

Új keresési projekt.

Saját rendszer

A már felépített rendszer újraindítható ugyanarra a munkakörre.

Ezért a saját rendszer értékét nem feltétlenül az első keresésnél kell megítélni.

Hanem, amikor már többedik alkalommal használod.

Melyik megoldás igényel több belső munkát?

Állásportál

A jelentkezők feldolgozása jellemzően nálad marad.

Fejvadász

Jelentős részt átvehet a külső partner.

Ez tehermentesítheti a HR-t.

Saját rendszer

Egy jó toborzási rendszer már a jelentkezés során elvégzi az előszűrést a cég által megadott előzetes elvárásoknak megfelelően, így jelentős időmegtakarítást végez a HR számára, akiknek már csak a releváns jelöltekkel kell felvenniük a kapcsolatot.

Ezért nem csak pénzt kell mérni.

Hanem:

belső időt is.

Ne ugyanazt a KPI-t használd mindháromnál

Állásportálnál nézheted:

• jelentkezők,
• megfelelő jelentkezők,
• felvétel.

Fejvadásznál:

• bemutatott jelöltek,
• interjúképes jelöltek,
• sikeres placement.

Saját kampánynál:

• jelentkezők,
• megfelelő jelentkezők,
• megfelelő jelentkező költsége,
• felvételek.

A végén viszont mindháromnál van egy közös kérdés:

"Mennyi idő és pénz kellett ahhoz, hogy megfelelő munkatárs legyen?"

Egy nagyon fontos költségkülönbség: egyszeri vs. ismétlődő

Tegyük fel:

minden keresésért fizetsz:

150 000 Ft-ot.

Évente 6 keresés:

900 000 Ft.

Ha viszont egy rendszer egyszer:

150 000 Ft

és ugyanarra a munkakörre később újra használható, akkor a hosszú távú költséglogika teljesen más.

Természetesen továbbra is lehet:

• hirdetési költés,
• HR-idő,
• egyéb működési költség.

De az alap szolgáltatást nem fizeted újra.

Ezért visszatérő toborzásnál:

mindig számolj éves költséget is.

A legdrágább megoldás néha a legolcsóbb

Tegyük fel:

Fejvadász

600 000 Ft

de:

3 hét alatt megtalál egy kulcsfontosságú vezetőt.

Olcsó hirdetés

60 000 Ft

de:

3 hónapig nincs megfelelő jelölt.

Ha a betöltetlen vezetői pozíció havonta több millió forintos üzleti kiesést okoz:

a fejvadász lehetett a gazdaságosabb választás.

Ezért a döntésnél ne csak ezt nézd:

mennyi a számla?

Hanem:

mi történik, ha nem működik?

És fordítva: a fejvadász sem mindenre való

10 csomagoló munkatársat keresel.

Vagy:

20 betanított gyári dolgozót.

Itt egy klasszikus fejvadászmodell:

valószínűleg nem a leglogikusabb megoldás.

A toborzási módszernek igazodnia kell:

• a létszámhoz,
• a munkakörhöz,
• a célcsoporthoz,
• a gazdasági realitáshoz.

8 kérdés, ami segít dönteni

1. Milyen ritka a keresett szakember?

Minél ritkább, annál inkább érdemes direkt keresésben gondolkodni.

2. Aktív álláskeresők között megtalálható?

Ha igen, állásportál is erős lehet.

3. Passzív jelölteket is el kell érni?

Ha igen, kampány vagy fejvadászat is indokolt lehet.

4. Hányszor keresel ebbe a munkakörbe?

Ha rendszeresen:

a saját rendszer értéke nő.

5. Hány embert kell felvenni?

1 vezető és 30 operátor teljesen más probléma.

6. Van belső HR-kapacitás?

Ha nincs, teljesebb kiszervezés lehet indokolt.

7. Mennyire sürgős?

A betöltetlen pozíció költsége felülírhatja a szolgáltatási árkülönbségeket.

8. Mit szeretnél birtokolni a végén?

Egy felvett embert?

Egy ideig futó hirdetést?

Vagy:

egy később újra használható rendszert?

És mi van, ha több megoldást kombinálsz?

Sok esetben ez a legjobb válasz.

Például:

Állásportál

→ aktív álláskeresők

Toborzási rendszer

→ aktív + passzív célcsoport

Direkt sourcing

→ konkrét szakemberek

Nem kell vallást csinálni a csatornaválasztásból.

A cél:

a megfelelő embert megtalálni.

Ha ehhez két csatorna kell:

használj kettőt.

Más problémára más eszköz.

Ez szakmailag sokkal jobb kiindulópont, mint minden helyzetre ugyanazt ajánlani.

Röviden: fejvadász, állásportál vagy saját toborzási rendszer?

Állásportált válassz, ha:

aktív álláskeresőket akarsz egyszerűen elérni.

Fejvadászt válassz, ha:

ritka, magas értékű vagy speciális szakembert kell direkt megkeresni.

Saját toborzási rendszert építs, ha:

rendszeresen visszatérő munkaerőigényed van, és nem akarsz minden alkalommal nulláról indulni.

A valódi kérdés tehát:

EGYSZERI TOBORZÁSI PROBLÉMÁT AKARSZ MEGOLDANI, VAGY HOSSZÚ TÁVÚ TOBORZÁSI KÉPESSÉGET AKARSZ ÉPÍTENI?

Ha ezt eldöntöd:

sokkal könnyebb lesz kiválasztani a megfelelő megoldást.

Hogyan segítünk mi ebben?

A LeszMunkaerőmnél nem fejvadászatot és nem egyszeri álláshirdetést adunk.

Egy adott munkakörre saját, újra használható toborzási rendszert építünk a céged hirdetési fiókjában.

A rendszerben összehangoljuk:

a célcsoportot + a kreatívot + a hirdetésszöveget + a jelentkezési folyamatot + az előszűrést.

Az egyszeri rendszerépítési díj jelenleg:

150 000 Ft / munkakör

és a már felépített rendszer később újra használható.

Ez különösen azoknál a cégeknél lehet érdekes, ahol a munkaerőigény:

nem egyszeri esemény, hanem visszatérő üzleti feladat.

👉 Ismerd meg, hogyan működik a saját toborzási rendszer

Gyakori kérdések

Mikor jobb a fejvadász, mint az állásportál?

Különösen ritka, senior vagy vezetői pozícióknál, ahol a megfelelő szakemberek nem feltétlenül keresnek aktívan állást, és direkt megkeresésre lehet szükség.

Mikor érdemes állásportált használni?

Ha az adott szakmában sok aktív álláskereső van, és egyszerűen szeretnéd elérni őket egy meghirdetett pozícióval.

Mi a saját toborzási rendszer előnye?

Az, hogy nem kizárólag egyetlen keresésre készül. A már felépített rendszer később újra használható.

Olcsóbb a saját rendszer, mint a fejvadász?

Nem minden esetben érdemes így összehasonlítani őket, mert eltérő szolgáltatásokról van szó. Visszatérő toborzásnál azonban az újrahasználhatóság jelentősen befolyásolhatja a hosszú távú költséget.

Használhatok egyszerre több toborzási módszert?

Igen. Sok esetben az állásportál, közösségimédia-kampány, direkt sourcing vagy más módszerek kombinációja adhatja a legerősebb eredményt.