Mennyibe kerül a munkaerő toborzás 2026-ban?

50 000 Ft? 150 000 Ft? 500 000 Ft? Vagy akár több mint 1 millió? A válasz:

mindegyik lehet reális.

A munkaerő-toborzásnak ugyanis nincs egyetlen "piaci ára".

Teljesen más költségmodell szerint működik:

• egy állásportál,
• egy Facebook-kampány,
• egy munkaerő-közvetítő,
• egy fejvadász,
• egy saját belső recruiter,
• vagy egy újra használható toborzási rendszer.

Ráadásul nem mindegy, hogy:

egy raktárost keresel vagy egy senior mérnököt,

Budapesten vagy egy nehezen megközelíthető telephelyen,

egy embert vagy húszat,

és az sem, hogy:

egyszer keresel valakit, vagy ugyanabba a munkakörbe évente hatszor.

Ezért a jó kérdés nem egyszerűen az:

"Mennyibe kerül a toborzás?"

Hanem:

"Mennyibe kerül megszerezni egy megfelelő munkatársat?"

Mit értünk egyáltalán toborzási költség alatt?

Ez az első fontos kérdés. Sok cég csak a hirdetés árát számolja.

Például:

"80 000 Ft-ba került a toborzás, mert ennyibe került az álláshirdetés."

Valójában azonban lehetett még:

• hirdetés elkészítése,
• kreatívkészítés,
• kampánykezelés,
• HR-es munkaideje,
• jelentkezők feldolgozása,
• telefonos előszűrés,
• interjúztatás,
• vezetői idő,
• újrahirdetés,
• sikerdíj.

És még mindig nem számoltunk azzal, hogy:

mennyi pénzt veszít a cég addig, amíg a pozíció betöltetlen.

A valós toborzási költség ezért jóval több lehet egyetlen számlánál.

Milyen toborzási költségmodellek vannak 2026-ban?

Nézzük végig a leggyakoribbakat.

1. Állásportálos hirdetés

Ez az egyik legismertebb modell.

Fizetsz azért, hogy a pozíciód meghatározott ideig megjelenjen egy állásportálon.

A csomagtól függően lehet:

• alapmegjelenés,
• kiemelés,
• frissítés,
• vizuális kiemelés,
• nagyobb elérés.

A nyilvánosan elérhető 2025. szeptemberi magyar piaci összehasonlítás szerint a Professionnél például fizikai és szakmunkás pozíció hirdetése nettó 52 000 Ft körül indult, míg fehérgalléros pozícióknál az alapár 153 000 Ft körül volt, a magasabb elérésű csomag pedig 249 000 Ft-ig ment. Ugyanez az összeállítás a CV Online-nál 34 900–149 900 Ft közötti csomagárakat jelzett. Ezeket nem 2026-os garantált árlistaként, hanem a legutóbbi nyilvánosan idézett piaci támpontként érdemes kezelni, mert az aktuális szolgáltatói árak változhatnak.

Forrás: HR Portál "Állásoldalak" című, 2025-ös összehasonlító cikke: https://www.hrportal.hu/hr/allasoldalak-20250907.html

Az állásportál egyik nagy előnye:

aktív álláskeresőket érsz el.

A költség viszont jellemzően egy adott megjelenési időszakra vonatkozik.

Ha néhány hónap múlva újra keresel:

új hirdetésre lehet szükséged.

2. Facebook- és közösségimédia-toborzás

Itt másképp alakul a költség.

Általában két részt érdemes külön kezelni:

1. A kampány elkészítésének / kezelésének költsége

és

2. A hirdetési költés

A hirdetési költséget közvetlenül a platform felé fizeted a kampány futása közben.

Ennek összege függhet többek között:

• a munkakörtől,
• a földrajzi területtől,
• az ajánlattól,
• a kreatív teljesítményétől,
• a jelentkezési folyamattól.

Ezért Facebook-toborzásnál önmagában az, hogy:

"napi 5 000 Ft-ot költünk"

még nem mondja meg, drága vagy olcsó-e a kampány.

Az számít:

mit kapsz ezért a pénzért.

3. Munkaerő-közvetítő

Itt általában nem pusztán egy hirdetést vásárolsz.

A szolgáltató a keresésből és kiválasztásból is átvehet feladatokat.

Például:

• jelöltek keresése,
• adatbázis használata,
• előszűrés,
• interjúztatás,
• jelöltbemutatás.

A díjazási modell szolgáltatónként eltérhet:

• fix díj,
• sikerdíj,
• pozíciónkénti díj,
• kombinált modell.

A lényeg:

itt már nem csak médiamegjelenést vásárolsz, hanem emberi toborzási munkát is.

Ez természetesen magasabb díjat is indokolhat.

4. Fejvadász

A fejvadászat jellemzően más problémát old meg.

Nem feltétlenül azt várja, hogy a jelölt jelentkezzen.

Hanem:

aktívan megkeresi a potenciális embert.

Ez különösen indokolt lehet:

• vezetői,
• senior,
• speciális szakértői,
• ritka műszaki

pozícióknál.

A fejvadászat ezért jellemzően a drágább toborzási megoldások közé tartozik, de a szolgáltatás tartalma is más.

Nem fair tehát úgy összehasonlítani egy állásportállal, hogy:

"ez 80 ezer, az meg sokkal több."

Nem ugyanazt vásárolod.

5. Saját belső recruiter vagy HR-es

Ezt a költséget sok cég hajlamos nullának tekinteni. Pedig nem az.

Ha a HR-es:

• megírja a hirdetést,
• publikálja,
• feldolgozza a jelentkezőket,
• telefonál,
• interjúkat szervez,
• vezetőkkel egyeztet,

akkor ennek van:

bérköltsége és időráfordítása.

Tegyük fel, hogy egy toborzás:

25 munkaórát

vesz igénybe.

Ha a teljes munkáltatói óraköltség például 6 000 Ft:

25 × 6 000 = 150 000 Ft belső költség.

Nem érkezik róla külső számla.

De attól még költség.

6. Saját toborzási rendszer

Van olyan modell is, ahol nem egyetlen álláshirdetést vagy egyszeri jelöltközvetítést vásárol a cég.

Hanem:

egy később újra használható toborzási rendszert.

Ebben az esetben a kezdeti rendszerépítés költsége magasabb lehet annál, mintha egyszerűen kiemelnél egy posztot.

Viszont az összehasonlításnál azt is nézni kell:

mi történik a második, harmadik vagy hatodik toborzásnál.

A LeszMunkaerőm.hu jelenlegi konstrukciójában például egy adott munkakörre kialakított rendszer egyszeri kiépítési díja 150 000 Ft, és a már felépített rendszer később ugyanarra a munkakörre újra használható; a kampány aktív futtatásakor már csak egy minimális hirdetési költség merül fel.

A jelenlegi árlista egy szemléltető példában az első toborzást 150 000 Ft rendszerépítéssel és 15 000 Ft hirdetési költéssel, vagyis körülbelül 165 000 Ft-tal számolja; ugyanannak a rendszernek a későbbi saját újrahasználatánál pedig már csak az aktuális hirdetési költéssel kell számolni, ha nincs szükség további szolgáltatásra.

Akkor melyik a legolcsóbb?

Erre nincs univerzális válasz.

Mert lehet, hogy:

egy 50 000 Ft-os hirdetésből senkit nem veszel fel.

Akkor hiába volt olcsó.

És lehet, hogy:

egy 300 000 Ft-os keresésből két héten belül megtalálod a megfelelő szakembert, akinek a hiánya havonta milliós üzleti veszteséget okozott.

Akkor lehet, hogy kifejezetten olcsó volt.

Ezért önmagában a szolgáltatás ára félrevezető.

Ne a hirdetés árát számold – számolj Cost per Hire-t

Az egyik hasznos mutató:

Cost per Hire = teljes toborzási költség / felvett munkatársak száma

Például:

Toborzás A

Hirdetés: 100 000 Ft
HR idő: 100 000 Ft
Egyéb költség: 50 000 Ft

Összesen:

250 000 Ft

Felvett munkatárs:

1 fő

Cost per Hire:

250 000 Ft/fő

Toborzás B

Kampány + szolgáltatás:

300 000 Ft

HR-idő:

50 000 Ft

Felvett munkatárs:

3 fő

Összesen:

350 000 Ft

Cost per Hire:

kb. 117 000 Ft/fő

B kampány első ránézésre drágább.

Valójában:

egy felvett emberre vetítve sokkal olcsóbb.

Van még egy fontosabb mutató: megfelelő jelentkező költsége

Tegyük fel:

Kampány A

Költség: 100 000 Ft

Jelentkező: 100 fő

Megfelelő: 5 fő

Kampány B

Költség: 150 000 Ft

Jelentkező: 60 fő

Megfelelő: 20 fő

Jelentkezőnként:

A

1 000 Ft

B

2 500 Ft

A kampány látszólag sokkal olcsóbb.

De megfelelő jelentkezőre vetítve:

A

20 000 Ft

B

7 500 Ft

És máris megfordult az eredmény.

Ezért a jelentkező ára önmagában nem elég.

A megfelelő jelentkező ára sokkal értékesebb mutató.

Mennyi a toborzás rejtett költsége?

Tegyük fel:

egy vezető heti 3 órát tölt:

• önéletrajzokkal,
• telefonokkal,
• interjúkkal.

A HR további 8 órát.

Ez összesen:

11 munkaóra hetente.

Ha négy hétig tart a keresés:

44 munkaóra.

Ehhez még hozzáadhatod:

• állásportált,
• hirdetést,
• adminisztrációt,
• sikertelen interjúkat.

A "saját magunk megoldjuk" ezért nem feltétlenül jelent:

0 Ft-ot.

És mennyibe kerül maga a betöltetlen pozíció?

Ez sokszor a legnagyobb költség.

Tegyük fel, hogy egy értékesítő havonta:

5 millió Ft fedezetet termelne.

Ha két hónapig nincs betöltve a pozíció:

a kiesés nagyságrendje már önmagában jelentős lehet.

Vagy hiányzik egy termelési munkatárs, ezért:

• túlóráztatni kell,
• kevesebb termék készül,
• más kollégákat kell átcsoportosítani.

A toborzás ára tehát csak az egyik oldal.

A másik:

a nem toborzás ára.

Erről külön cikkünkben részletesen is érdemes beszélni:

Mennyibe kerül valójában egy betöltetlen pozíció?

Mitől függ egy toborzás ára?

Nagyon sok mindentől.

1. Munkakör

Más:

• betanított munkást,
• sofőrt,
• könyvelőt,
• mérnököt,
• ügyvezetőt

keresni.

2. Földrajzi hely

Egy jól megközelíthető budapesti iroda és egy tömegközlekedéssel alig elérhető vidéki telephely teljesen más helyzet.

3. Munkáltatói ajánlat

Ha:

• jó a fizetés,
• jó a munkarend,
• könnyű bejárni,
• erős a juttatási csomag,

könnyebb lehet jelentkezőt szerezni.

4. Elvárások

Minél szűkebb a célcsoport:

annál nehezebb lehet a keresés.

5. Sürgősség

Nem ugyanaz:

"kell valaki két hónapon belül"

és

"hétfőre kell 10 ember."

6. Létszám

Egy ember és 30 ember megszerzése sem ugyanaz a projekt.

7. Toborzási csatorna

Állásportál, Facebook, LinkedIn, fejvadász, ajánlási rendszer:

más-más költségstruktúrával működhet.

Egyszeri költséget vagy hosszú távú költséget nézz?

Mindkettőt.

Ez az egyik legfontosabb különbség.

Tegyük fel, hogy ugyanabba a munkakörbe évente:

6 alkalommal toborzol.

A modell

Minden alkalom: 150 000 Ft

Évente: 900 000 Ft

B modell

Első rendszerépítés:

150 000 Ft

Majd később a már meglévő rendszer saját újraindításakor csak a kampány aktuális hirdetési költségével számolsz.

A két modell közötti különbség:

nem feltétlenül az első toborzásnál lesz látványos.

Hanem:

a másodiknál, harmadiknál, ötödiknél.

A LeszMunkaerőm modelljében a rendszer kiépítéséért ugyanarra a munkakörre későbbi használatkor nem kell újra kiépítési díjat fizetni, és nincs kötelező havi előfizetés a rendszer megtartásáért.

1 évre számolj, ne egyetlen kampányra

Ha rendszeresen toborzol, készíts éves számítást.

Például:

Költség

1. keresés

2. keresés

3. keresés

Éves összesen

Egyszeri díjas modell

100 000

100 000

100 000

300 000

Újra használható rendszer

150 000 + hirdetés

hirdetés

hirdetés

használattól függ

Ez csak szemléltető modell, de jól mutatja:

a frekvencia teljesen megváltoztatja, melyik megoldás olcsóbb.

Mikor lehet jó az állásportál?

Például ha:

• sok aktív álláskereső van,
• egyszerűen szeretnél hirdetést feladni,
• nincs szükség komplex kampányra.

Ilyenkor teljesen racionális választás lehet.

Mikor lehet jó a fejvadász?

Például:

• ritka szakember,
• vezetői pozíció,
• bizalmas keresés,
• direkt megkeresés szükséges.

Itt nem feltétlenül az alacsony ár a fő szempont.

Hanem elérhető-e egyáltalán a megfelelő ember.

Mikor lehet fontos a saját toborzási rendszer?

Különösen akkor, ha:

• rendszeresen toborzol,
• ugyanazok a munkakörök visszatérnek,
• szeretnél kisebb külső függőséget,
• fontos a költségek tervezhetősége,
• saját hirdetési fiókban akarsz dolgozni.

Ilyenkor már nem feltétlenül az aktuális:

"mennyibe kerül ez az egy keresés?"

a legjobb kérdés.

Hanem:

"Mennyibe kerül nekem ez a munkakör három év alatt?"

7 kérdés, amit minden ajánlatnál tegyél fel

1. Pontosan mit kapok az árért?

Hirdetést?

Jelölteket?

Előszűrést?

Komplett rendszert?

2. A hirdetési költség benne van?

Vagy külön fizetendő?

3. Mi történik, ha nem találunk embert?

Van:

• újrahirdetés,
• garancia,
• további költség?

4. Kinek a tulajdona a felépített rendszer?

A szolgáltatóé?

Vagy a Tiéd?

5. Mi történik, ha fél év múlva ugyanabba a munkakörbe újra keresek?

Újra kifizeted a teljes díjat?

6. Van havi díj vagy előfizetés?

Akkor is fizetsz, amikor nem toborzol?

7. Ki dolgozza fel a jelentkezőket?

A külső szolgáltató?

Vagy a saját HR-ed?

Ez komoly belső munkaidő-különbséget jelenthet.

Olcsó toborzás ≠ alacsony számla

Ez a lényeg.

Tegyük fel:

Megoldás A

50 000 Ft

Nincs megfelelő jelölt.

Megoldás B

200 000 Ft

2 embert felveszel.

Melyik volt olcsóbb?

Papíron:

A.

Üzletileg:

valószínűleg B.

Ezért:

A LEGOLCSÓBB TOBORZÁS NEM AZ, AMELYIKÉRT A LEGKEVESEBBET FIZETED. HANEM AMELYIK A LEGALACSONYABB ÉRTELMES KÖLTSÉGGEL HOZ MEGFELELŐ MUNKATÁRSAT.

Toborzási költség-checklist

Amikor egy megoldás árát vizsgálod, számold össze:

□ Álláshirdetés díja

□ Hirdetési költés

□ Külső szolgáltatói díj

□ Kreatív és szöveg

□ HR munkaideje

□ Vezető munkaideje

□ Előszűrés

□ Interjúztatás

□ Újrahirdetés

□ Sikerdíj

□ Hány megfelelő jelentkező érkezett?

□ Hány embert vettél fel?

□ Később újra fizetned kell?

És csak utána mondd:

"ennyibe került a toborzás."

Röviden: mennyibe kerül a munkaerő-toborzás 2026-ban?

Nincs egyetlen univerzális összeg.

A költség lehet:

néhány tízezer forinttól akár több százezer vagy speciális kereséseknél ennél is magasabb összegig

attól függően, hogy:

• milyen pozíció,
• milyen csatorna,
• milyen szolgáltatás,
• milyen célcsoport,
• hány embert keresel.

A legfontosabb azonban:

ne a hirdetés árát hasonlítsd össze, hanem a megfelelő jelentkező és a sikeres felvétel teljes költségét.

Ha pedig rendszeresen ugyanabba a munkakörbe toborzol:

ne csak az első keresést számold ki.

Számold ki:

a másodikat, a harmadikat és az egész évet is.

Ott jönnek ki igazán a különböző modellek közötti különbségek.

Hogyan segítünk mi ebben?

A LeszMunkaerőm.hu-nál más logikát használunk, mint az egyszeri álláshirdetések vagy a felvételenként fizetendő sikerdíjas modellek.

Egy adott munkakörre saját, újra használható toborzási rendszert építünk a céged hirdetési fiókjában.

A jelenlegi egyszeri rendszerépítési díj:

150 000 Ft / munkakör

amelyhez a kampány aktív futása során külön hirdetési költség társul. A rendszer ugyanarra a munkakörre később ismét használható, kiépítési díj újbóli megfizetése nélkül.

Ezért minél gyakrabban tér vissza ugyanaz a toborzási igény:

annál fontosabbá válik a hosszú távú költség.

👉 Nézd meg részletesen a munkaerő-toborzás árainkat

Gyakori kérdések

Mennyibe kerül egy álláshirdetés 2026-ban?

A díjak szolgáltatónként és csomagonként jelentősen eltérnek. A legutóbbi nyilvánosan összehasonlított hazai árak több tízezer forintos alapcsomagoktól egészen 100–200 ezer Ft feletti kiemelt vagy fehérgalléros csomagokig terjedtek. Az aktuális árat mindig az adott szolgáltatónál érdemes ellenőrizni.

Mennyibe kerül egy munkaerő-közvetítő?

Nincs egységes díj. A közvetítők használhatnak fix, sikerdíjas vagy más konstrukciót, ezért mindig a konkrét ajánlat tartalmát kell összehasonlítani.

Mi alapján hasonlítsam össze a toborzási árakat?

Ne csak a szolgáltatási díjat nézd. Számold a hirdetést, belső HR-időt, előszűrést, újrahirdetést, valamint a megfelelő jelentkező és a sikeres felvétel költségét is.

Mi az a Cost per Hire?

A teljes toborzási költség osztva a sikeresen felvett munkatársak számával. Segítségével különböző toborzási megoldások eredményessége jobban összehasonlítható.

Mikor lehet gazdaságosabb egy újra használható toborzási rendszer?

Elsősorban akkor, ha ugyanabba a munkakörbe rendszeresen újra toborzol. Ilyenkor az egyszeri rendszerépítési költség több keresés között oszlik meg.