Hogyan érd el azokat is, akik nem keresnek aktívan munkát?
A következő jó munkatársad lehet, hogy már dolgozik valahol. Nem néz állásportálokat. Nem frissítette az önéletrajzát. Nem jelentkezik aktívan sehova.
És mégis:
egy jobb lehetőségre nyitott lehet.
Ez az egyik legfontosabb különbség az aktív és a passzív jelöltek között.
Az aktív álláskereső már eldöntötte, hogy váltani szeretne.
A passzív jelöltet viszont először arról kell meggyőzni, hogy:
érdemes lehet egyáltalán elgondolkodnia a váltáson.
Ezért teljesen más logikával kell megszólítani.
Kik azok a passzív jelöltek?
Passzív jelöltnek nevezhetjük azt a potenciális munkavállalót, aki:
- jelenleg dolgozik,
- nem keres aktívan állást,
- nem böngész rendszeresen állásportálokat,
- de megfelelő ajánlat esetén nyitott lehet a váltásra.
Fontos:
a passzív jelölt nem egyenlő azzal, hogy elégedetlen.
Lehet, hogy teljesen rendben van a jelenlegi munkahelyével.
Csak éppen:
- jobb fizetést kapna,
- közelebb dolgozhatna,
- jobb munkarendet kapna,
- kevesebbet kellene túlóráznia,
- nagyobb önállóságot kapna,
- vagy jobb fejlődési lehetőséghez jutna.
Egy ilyen ajánlat már elég lehet ahhoz, hogy:
"Ezt azért megnézem."
Miért fontosak a passzív jelöltek?
Mert ha kizárólag aktív álláskeresőkre építesz, akkor a potenciális munkaerőpiacnak csak egy részével találkozol.
Különösen nehéz helyzet lehet, ha:
- kevés az aktív jelentkező,
- hiányszakmáról van szó,
- erős a verseny a munkavállalókért,
- a jó szakemberek többsége már foglalkoztatott.
Ilyenkor nem feltétlenül az a megoldás, hogy még egy állásportálra feladod ugyanazt a hirdetést.
Lehet, hogy inkább olyan embereket kell elérned, akik még nem kerestek rá a pozíciódra.
1. Először értsd meg, miért váltana
Egy passzív jelöltet nem elég azzal megszólítani:
"Nálunk is van egy állás."
Hiszen neki már van.
A kérdés inkább:
Miért lenne jobb neki nálad?
Ez lehet például:
- magasabb fizetés,
- rövidebb ingázás,
- kiszámíthatóbb munkarend,
- szabad hétvége,
- kevesebb túlóra,
- jobb turnusrendszer,
- home office,
- nagyobb önállóság,
- fejlődési lehetőség,
- stabilabb munkahely.
Ha nincs világos válasz erre a kérdésre, a passzív jelöltet nehéz lesz megmozdítani.
2. Ne álláskeresőként beszélj vele
Ez nagyon fontos. Egy aktív álláskeresőnek mondhatod:
"Jelentkezz új pozíciónkra!"
A passzív jelöltnél erősebb lehet:
"Váltanál, ha…"
Például:
"Váltanál, ha ugyanazért a munkáért kiszámíthatóbb műszakot kapnál?"
"Sofőrként fontos, hogy előre tudd, mikor vagy otthon?"
"Értékesítőként több önállóságot szeretnél?"
Itt nem az a cél, hogy azonnal azt mondja:
"Állást keresek."
Hanem hogy ezt:
"Ez érdekes lehet."
3. A problémáját szólítsd meg, ne a pozíciódat
Gyenge passzív jelölt-kommunikáció:
"Karbantartó munkatársat keresünk."
Ez annak érdekes, aki már karbantartó állást keres.
Erősebb:
"Karbantartóként eleged van abból, hogy minden hétvégén rád csörögnek?"
Vagy:
"Dolgoznál olyan üzemben, ahol előre tervezhető a műszakod?"
A különbség:
az első a pozícióról beszél.
A második a munkavállaló élethelyzetéről.
4. Használj olyan csatornát, ahol munkaidőn kívül is elérheted
A passzív jelölt nem feltétlenül van jelen álláskereső felületeken.
Viszont jelen lehet:
- Facebookon,
- Instagramon,
- LinkedInen,
- szakmai csoportokban,
- helyi közösségekben,
- iparági oldalakon.
Ezért a Facebook-toborzás és más közösségi média alapú módszerek különösen értékesek lehetnek.
A lényeg:
ne várd meg, amíg a jó munkavállaló elkezd keresni.
Próbáld meg elérni előtte.
5. A kreatívnak azonnal relevánsnak kell lennie
A passzív jelölt nem azért görget, hogy állást találjon. Ezért a kreatívnak gyorsan jeleznie kell:
"Ez rólad szól."
Például egy sofőrnél:
- valódi teherautó,
- turnusrendszer,
- hazajárás,
- konkrét kereseti előny.
Egy raktári munkatársnál:
- raktári környezet,
- műszak,
- szabad hétvége,
- céges busz.
Egy értékesítőnél:
- üzleti környezet,
- önállóság,
- jutalékrendszer,
- partnerkör.
A vizuál ne csak szép legyen.
Azonosítsa a helyzetet.
6. Az első mondatnak váltási indokot kell adnia
Passzív jelöltnél különösen erős lehet a:
probléma
"Eleged van a 3 műszakból?"
kontraszt
"Nem 3 hét egyhuzamban. 2 hét munka / 1 hét pihenő."
előny
"Heti 2 nap home office + fix alapbér."
szakmai felismerés
"Ránézésre tudod, mikor kell XPS és mikor kőzetgyapot?"
vágy
"Olyan sofőrmunkát keresnél, ahol előre tudod, mikor érsz haza?"
A jó hook nem azt mondja:
"Van nálunk munka."
Hanem:
"Van nálunk valami, ami neked jobb lehet."
7. Ne kérj túl nagy elköteleződést az első lépésnél
Egy aktív álláskereső lehet, hogy simán feltölt egy önéletrajzot.
A passzív jelölt viszont lehet, hogy ezt gondolja:
"Én még csak körbenézek."
Ha az első lépés túl komoly:
- CV,
- motivációs levél,
- hosszú regisztráció,
- 20 kérdés,
akkor könnyen kiszáll.
Sok esetben jobb lehet egy kisebb első lépés:
név + telefonszám + néhány rövid kérdés.
A cél: minél kisebb legyen a pszichológiai belépési küszöb.
8. Mutasd meg, hogy a jelenlegi munkaviszony nem akadály
Ez nagyon fontos passzív jelölteknél.
Sokan azért nem jelentkeznek, mert:
- 30 nap felmondási idejük van,
- 60 nap felmondási idejük van,
- nem tudnak azonnal kezdeni.
Ha Neked ez nem probléma, mondd ki.
Például:
"Felmondási idő nem akadály."
vagy:
"Nem kell azonnal kezdened – egyeztetünk."
Ez egyetlen mondattal rengeteg jó embert bátoríthat jelentkezésre.
9. A fizetésnél a váltási küszöbre gondolj
Egy passzív jelöltnek már van bevétele.
Ezért a kérdés nem csak az:
"Elég-e a fizetés?"
Hanem:
"Elég nagy-e a különbség ahhoz, hogy megérje váltania?"
Ha valaki jelenleg nettó 450 000 Ft-ot keres, nem biztos, hogy nettó 460 000 Ft-ért:
- felmond,
- új helyre megy,
- próbaidőt vállal,
- új csapatot tanul meg.
A váltásnak kockázata van.
Ezért a teljes ajánlatot kell nézni:
fizetés + munkarend + távolság + juttatások + stabilitás + életminőség.
10. Ne csak pénzzel próbálj versenyezni
A fizetés fontos. De nem az egyetlen váltási ok.
Sok munkavállalónál erősebb lehet:
- 30 perccel rövidebb ingázás,
- hétvégi munka megszűnése,
- kevesebb éjszaka,
- kiszámítható beosztás,
- home office,
- jobb vezető,
- kevesebb stressz.
Például:
"Ugyanaz a szakma, de napi 80 km helyett 20 km ingázással."
Ez komoly életminőség-javulás lehet.
A passzív jelölteknél ezért érdemes nem csak bérben gondolkodni.
11. Adj elegendő információt a döntéshez
Egy passzív jelölt nem biztos, hogy telefonálni akar csak azért, hogy megtudja:
- hol van a munka,
- mennyi a fizetés,
- milyen a műszak,
- mi a feladat.
Ha ezek hiányoznak, könnyen továbblép.
Ezért a fontos döntési információkat érdemes már a hirdetésben tisztázni.
Különösen:
- fizetés,
- helyszín,
- munkarend,
- fő feladat,
- fő előny,
- kötelező feltétel.
A jó passzív jelölt-kommunikáció:
nem rejtélyt épít, hanem érdeklődést.
12. Ne feledkezz meg az előszűrésről
A passzív jelölt elérése nem jelenti azt, hogy minden érdeklődő megfelelő lesz.
Ezért a jelentkezés során érdemes feltenni néhány releváns kérdést.
Például:
- Mennyi szakmai tapasztalatod van?
- Milyen jogosítványod van?
- Vállalod a munkarendet?
- Meg tudod oldani a bejárást?
- Mikor tudnál kezdeni?
- Mekkora bér mellett váltanál?
Az utolsó kérdés passzív jelöltnél különösen értékes lehet.
Nem feltétlenül az a kérdés:
"Mi a bérigényed?"
Hanem:
"Mekkora ajánlat mellett lenne számodra reális a váltás?"
13. Gyorsan vedd fel vele a kapcsolatot
A passzív jelölt érdeklődése könnyebben kihűlhet. Ma kitöltötte az űrlapot. Holnap már lehet, hogy azt mondja:
"Átgondoltam, mégsem akarok váltani."
Ezért fontos:
- gyors reakció,
- normális hangnem,
- rövid első beszélgetés,
- minél kevesebb fölösleges kör.
A cél az első telefonon nem feltétlenül az, hogy:
azonnal felvedd.
Hanem hogy:
fenntartsd az érdeklődést, és tisztázd, van-e értelme tovább beszélni.
14. Ne kommunikálj úgy, mintha már döntött volna a váltásról
Ez finom, de fontos különbség. Kevésbé szerencsés:
"Jelentkezz most új munkahelyedre!"
Passzív jelöltnél természetesebb lehet:
"Nézd meg, megérné-e váltanod."
vagy:
"Ha nyitott lennél egy jobb lehetőségre, mutatjuk, mit kínálunk."
Ez kevésbé nyomulós.
És jobban illik ahhoz az állapothoz, ahol a jelölt valójában tart.
15. Gondolkodj folyamatos jelenlétben
A passzív jelölt nem biztos, hogy első találkozásra jelentkezik.
Lehet, hogy:
- ma látja a hirdetést,
- két hét múlva konfliktusa lesz a munkahelyén,
- egy hónap múlva elmarad a prémium,
- és akkor jut eszébe az ajánlatod.
Ezért a toborzásban a márkaismertség is számíthat.
Ha rendszeresen jelen vagy releváns ajánlatokkal, nagyobb az esély, hogy amikor valaki megérik a váltásra:
ismerős lesz neki a céged.
Mely munkaköröknél lehet különösen fontos a passzív jelöltek elérése?
Például:
- gépkocsivezetők,
- értékesítők,
- könyvelők,
- szakmunkások,
- karbantartók,
- gépkezelők,
- építőipari szakemberek,
- mérnökök,
- vezetők,
- bizonyos hiányszakmák.
Általában minél nehezebb egy munkakört betölteni, annál fontosabb lehet, hogy:
ne csak azokra várj, akik maguktól jelentkeznek.
Passzív jelöltek elérése: 5 gyakorlati példa
1. Sofőr
Gyenge:
"C+E sofőrt keresünk."
Erősebb:
"C+E sofőrként fontos, hogy előre tudd, mikor vagy otthon?"
2. Raktári munkatárs
Gyenge:
"Raktárost keresünk."
Erősebb:
"Raktári munkát végzel, de eleged van a hétvégi műszakokból?"
3. Értékesítő
Gyenge:
"Értékesítőt keresünk."
Erősebb:
"Értékesítőként több időt töltenél üzletkötéssel és kevesebbet adminisztrációval?"
4. Könyvelő
Gyenge:
"Könyvelő kollégát keresünk."
Erősebb:
"Könyvelőként jól jönne heti 2 nap home office és kiszámítható hónapzárás?"
5. Szakmunkás
Gyenge:
"Festő munkatársat keresünk."
Erősebb:
"Festőként váltanál, ha folyamatos munkát és kiszámítható fizetést kapnál egész évben?"
A közös pont:
nem az állásnevet adjuk el, hanem a váltás okát.
Milyen csatornákon érdemes passzív jelöltet keresni?
A munkakörtől függően például:
Facebook és Instagram
Széles közönség, helyi és fizikai munkaköröknél is hasznos lehet.
Szakértői, értékesítési, vezetői és irodai célcsoportoknál.
Direkt megkeresés
Ha pontosan azonosítható a szakember.
Munkavállalói ajánlás
A jelenlegi dolgozók kapcsolatrendszere is elérhet olyanokat, akik nem keresnek aktívan.
Korábbi jelentkezők
Ha jogszerűen és megfelelő adatkezeléssel rendelkezésre áll korábbi releváns jelölti adatbázis.
A jó stratégia nem az:
"legyünk mindenhol."
Hanem:
"legyünk ott, ahol a megfelelő ember van."
8 kérdés, amit tegyél fel, mielőtt passzív jelöltet célzol
1. Miért váltana hozzánk?
2. Mi az ajánlat legerősebb előnye?
3. Milyen problémája lehet a jelenlegi munkahelyén?
4. Hol tölti az idejét online?
5. Milyen nyelven beszél a saját munkájáról?
6. Mi tartaná vissza a váltástól?
7. Elég egyszerű az első kapcsolatfelvétel?
8. Gyorsan fel tudjuk hívni, ha érdeklődik?
Ha ezekre nincs jó válasz, előbb a stratégiát érdemes rendbe tenni.
A leggyakoribb hiba: ugyanúgy beszélni a passzív jelölttel, mint az aktívval
Az aktív jelölt már megoldást keres.
A passzív jelölt még lehet, hogy nem lát problémát.
Ezért:
Aktív jelöltnél
"Itt a nyitott állás."
Passzív jelöltnél
"Itt egy ok, amiért érdemes lehet váltanod."
Ez a különbség sokkal fontosabb, mint elsőre látszik.
Röviden: hogyan érheted el azokat, akik nem keresnek munkát?
A logika:
VÁLTÁSI OK → RELEVÁNS CSATORNA → FIGYELEM → ALACSONY KÜSZÖBŰ JELENTKEZÉS → ELŐSZŰRÉS → GYORS KAPCSOLAT
Nem kell megvárnod, amíg valaki beírja:
"állás"
a keresőbe.
Ha az ajánlat valóban releváns számára, előbb is találkozhat vele.
A legfontosabb kérdés pedig:
Miért lenne jobb neki nálad, mint ott, ahol most van?
Ha erre erős válaszod van, már van mire felépíteni a passzív jelöltek megszólítását.
Hogyan segítünk mi ebben?
A LeszMunkaerőm.hu-nál a toborzást nem kizárólag az aktív álláskeresőkre építjük.
A saját, újra használható toborzási rendszerben az állásajánlatot olyan online kampányba építjük, amelynek célja, hogy a megfelelő potenciális munkavállalókkal akkor is találkozzon, ha éppen nem böngésznek állásportált.
Ehhez összehangoljuk:
a célcsoportot + a váltási üzenetet + a kreatívot + a hirdetésszöveget + a jelentkezést + az előszűrést.
👉 Ismerd meg, hogyan működik egy saját toborzási rendszer.
Gyakori kérdések
Ki számít passzív jelöltnek?
Az a potenciális munkavállaló, aki jelenleg nem keres aktívan állást, de megfelelő ajánlat esetén nyitott lehet a váltásra.
Hogyan lehet passzív jelölteket elérni?
Közösségi médiával, direkt megkereséssel, LinkedInnel, ajánlási rendszerrel vagy más olyan csatornával, ahol a potenciális munkavállaló akkor is jelen van, amikor nem keres állást.
Mit kell másképp kommunikálni egy passzív jelöltnek?
Elsősorban azt, miért érné meg váltania. A pozíció neve önmagában kevés lehet; erős váltási okot kell adni.
Érdemes önéletrajzot kérni tőlük?
Nem minden esetben. A túl nagy első lépés csökkentheti az érdeklődést. Sok munkakörnél egyszerűbb kapcsolatfelvétel is elegendő lehet az elején.
A passzív jelölt mindig jobb?
Nem. Attól, hogy valaki jelenleg dolgozik, még nem lesz automatikusan jobb jelölt. Az előszűrés ugyanúgy szükséges.
A szerzőről
Petik
Roland
A
LeszMunkaerőm.hu alapítója, HR-marketing és online toborzási szakértő,
HR-innovátor. 2017 óta foglalkozik online munkaerő-toborzással és munkaerő
toborzási rendszerek kiépítésével, több mint 10 000 toborzási projekt
tapasztalatával.
