Miért nincs jelentkező az álláshirdetésedre? 10 gyakori ok

Feladtad az álláshirdetést. Eltelt pár nap. A jelentkezők száma pedig alig mozdul.  lyenkor könnyű arra gondolni: "Egyszerűen nincs munkaerő."

Pedig sokszor nem ez az egyetlen magyarázat. Lehet, hogy a hirdetés kevés emberhez jut el. Lehet, hogy rossz emberek látják. Lehet, hogy maga az ajánlat nem elég vonzó. Vagy egyszerűen túl nehéz a jelentkezés.

A jó hír az, hogy ezek közül több probléma azonosítható és javítható.

Nézzük meg a 10 leggyakoribb okot.

1. Túl kevés ember látja az álláshirdetést

Ez az egyik legegyszerűbb, mégis leggyakoribb probléma.

Ha csak néhány száz vagy néhány ezer ember találkozik a hirdetéssel, miközben eleve szűk a célcsoport, akkor kevés lesz az esély arra, hogy elegendő megfelelő jelentkező érkezzen.

Fontos különbség:

nem az számít, hogy a hirdetés fent van-e valahol, hanem az, hogy hány releváns emberhez jut el.

Ha az elérés gyenge, abból a jelentkezési szám is nehezen lesz erős.

2. Nem a megfelelő emberek látják

A nagy elérés önmagában nem jelent semmit.

Lehet 50 000 megjelenésed úgy is, hogy a hirdetésből alig lesz használható jelentkező.

Miért?

Mert nem mindegy, kik azok az emberek.

Egy raktárost, nemzetközi gépkocsivezetőt, könyvelőt vagy értékesítőt nem ugyanúgy kell elérni.

Más lehet:

• a földrajzi kör,
• az élethelyzet,
• a szakmai háttér,
• a tapasztalat,
• a munkarendhez való viszony,
• és az a csatorna is, ahol legnagyobb eséllyel találkozol velük.

Ezért a hatékony toborzás egyik alapja a megfelelő célcsoport meghatározása.

3. Nem elég figyelemfelkeltő a hirdetés

Tegyük fel, hogy a megfelelő ember elé kerül a hirdetés.

Még mindig meg kell állítanod.

A potenciális munkavállaló közben:

• görget,
• videókat néz,
• üzeneteket olvas,
• más állásajánlatokat lát,
• hirdetésekkel találkozik.

A Te álláshirdetésed ebben a zajban versenyez a figyelméért.

Ha az első néhány másodpercben nem derül ki, hogy:

"Ez nekem szólhat"

akkor továbbgörget.

És amit nem olvas el, arra nem is fog jelentkezni.

4. Nem világos, miért érné meg jelentkezni

Sok álláshirdetés rengeteget beszél a cégről, de kevés időt tölt azzal, hogy megválaszolja a munkavállaló legfontosabb kérdését:

"Miért lenne ez jó nekem?"

A jelentkezőt általában olyan dolgok érdeklik, mint:

• mennyi a fizetés,
• milyen a munkarend,
• hol kell dolgozni,
• mennyi a bejárás,
• milyen juttatások vannak,
• van-e túlóra,
• mennyire stabil a munkahely,
• milyen gyorsan lehet kezdeni.

Ha ezek homályosak, a jelentkező könnyen továbbmegy egy olyan hirdetéshez, ahol gyorsabban megérti az ajánlatot.

5. Maga az ajánlat nem elég versenyképes

Ezt sem érdemes megkerülni.

Lehet kiváló:

• a hirdetésszöveg,
• a kreatív,
• a célzás,
• a jelentkezési oldal.

De ha a feltételek jelentősen rosszabbak a piaci alternatíváknál, akkor a kampány eredménye is gyengébb lehet.

Például:

• alacsony fizetés,
• nehéz megközelíthetőség,
• kedvezőtlen munkarend,
• túl sok kötelező túlóra,
• túl magas elvárások,
• kevés juttatás

mind csökkentheti a jelentkezési hajlandóságot.

A marketing segít jobban kommunikálni az ajánlatot.

De nem tud korlátlanul kompenzálni egy gyenge ajánlatot.

6. Túl sokat kérsz már az első lépésnél

A potenciális jelentkező érdeklődik.

Rákattint.

Majd szembesül ezzel:

• regisztráljon,
• készítsen profilt,
• írjon motivációs levelet,
• töltsön fel önéletrajzot,
• válaszoljon 25 kérdésre,
• adjon meg minden személyes adatot.

Sokan itt kiesnek.

Különösen egyszerűbb vagy fizikai munkaköröknél érdemes megkérdezni:

valóban szükség van minderre az első kapcsolatfelvételhez?

A jó jelentkezési folyamat:

egyszerű a jelentkezőnek, de elegendő információt ad a munkáltatónak.

7. Csak az aktív álláskeresőkre építesz

Ez az egyik legfontosabb stratégiai hiba.

A következő jó munkatársad lehet, hogy jelenleg is dolgozik.

Nem néz állásportált.

Nem küld önéletrajzot.

De egy jobb ajánlatra nyitott lehet.

Ezért ha kizárólag az aktív álláskeresőket próbálod elérni, akkor a potenciális célcsoport egy részét eleve kizárod.

A célzott online munkaerő-toborzás egyik nagy előnye, hogy az ajánlat olyan emberek elé is eljuthat, akik még nem kezdtek aktív álláskeresésbe.

8. Túl szűkek vagy irreálisak az elvárások

Sok álláshirdetésnél a "jó lenne" elvárások idővel kötelező követelményekké változnak.

Például:

• legyen 5 év tapasztalata,
• legyen diplomája,
• beszéljen nyelvet,
• legyen jogosítványa,
• legyen speciális szoftverismerete,
• lakjon közel,
• tudjon azonnal kezdeni.

Külön-külön mindegyik logikus lehet.

Együtt viszont annyira leszűkíthetik a célcsoportot, hogy alig marad olyan ember, aki megfelel.

Érdemes minden követelmény mellé feltenni a kérdést:

"Ez valóban szükséges a munkához, vagy csak előny?"

A feleslegesen szűk elvárások jelentkezőket veszíthetnek.

9. Nincs megfelelő előszűrés

Ez elsőre furcsának tűnhet. Hiszen ha kevés a jelentkező, miért beszélünk előszűrésről?

Azért, mert a probléma néha nem a jelentkezőszám, hanem a megfelelő jelentkezők száma.

Lehet, hogy 60 ember érkezik, de közülük csak 5 alkalmas.

Ilyenkor a HR számára úgy tűnhet, hogy:

"nincs normális jelentkező."

Valójában viszont a kampány lehet, hogy túl széles közönségből hoz embereket.

A jelentkezők előszűrésével már a jelentkezés során kiderülhet például:

• tapasztalat,
• végzettség,
• jogosítvány,
• nyelvtudás,
• munkarend vállalása,
• bejárás,
• bérigény,
• kezdési időpont.

Így nem pusztán több, hanem használhatóbb jelentkezőkre lehet törekedni.

10. Túl lassan reagálsz

Ez a legfájdalmasabb hiba, mert ilyenkor már megvolt a jó jelentkező.

Csak elvesztetted.

Ha valaki ma jelentkezik, de csak napokkal később hívod fel, közben lehet, hogy:

• más cégek is megkeresték,
• interjúzott,
• ajánlatot kapott,
• vagy egyszerűen elvesztette az érdeklődését.

A jó munkavállalókért sok esetben a cégek is versenyeznek.

Ezért a gyors kapcsolatfelvétel a gyors munkaerő-toborzás fontos része.

Honnan tudod, hol van a probléma?

Egy egyszerű diagnosztika sokat segíthet.

Kevés ember látja a hirdetés → elérési probléma.

Sokan látják, de alig kattintanak → kreatív vagy kommunikációs probléma.

Sokan kattintanak, de nem jelentkeznek → ajánlati vagy jelentkezési probléma.

Sokan jelentkeznek, de nem megfelelőek → célzási vagy előszűrési probléma.

Jönnek jó jelentkezők, de nem lesz felvétel → feldolgozási vagy kiválasztási probléma.

Ezért ahelyett, hogy azt mondod: "Nem működik az álláshirdetés." érdemes pontosabban megkérdezni:

"A folyamat melyik pontján veszítjük el az embereket?"

Mit csinálj, ha kevés jelentkező érkezik?

Első lépésként ne automatikusan az legyen a megoldás, hogy több pénzt teszel a hirdetésbe. Menj végig ezen a sorrenden:

1. Ellenőrizd az elérést

Elég emberhez jut el az ajánlat?

2. Nézd meg a célcsoportot

A megfelelő emberek látják?

3. Vizsgáld meg a hirdetést

Megállítja a figyelmet?

4. Nézd meg az ajánlatot

Van valódi ok a jelentkezésre?

5. Ellenőrizd a jelentkezési folyamatot

Nincs túl sok akadály?

6. Nézd meg az előszűrést

A megfelelő emberek jutnak tovább?

7. Mérd a reakcióidőt

Mennyi idő telik el a jelentkezés és az első hívás között?

Ha ezeket végignézed, sokkal pontosabban látod majd, hol kell javítani.

Mikor nem az álláshirdetés a hibás?

Ez is fontos.

Előfordulhat, hogy:

• nagyon kicsi a helyi munkaerőpiac,
• ritka szakértelmet keresel,
• rendkívül kevés megfelelő ember van,
• erős a verseny a munkavállalókért,
• jelentősen jobb ajánlatokat adnak a környékbeli cégek.

Ilyenkor nem lenne korrekt azt mondani:

"Csak írjunk jobb hirdetést, és minden megoldódik."

A jó toborzás egyik része éppen az, hogy felismeri:

mikor kommunikációs probléma van, és mikor munkaerőpiaci.

Miért nem érdemes ugyanazt a hirdetést újra és újra feladni?

Ha ugyanazzal:

• az ajánlattal,
• szöveggel,
• kreatívval,
• célzással,
• jelentkezési folyamattal

már nem érkezett megfelelő mennyiségű jelentkező, akkor önmagában az újabb publikálás nem feltétlenül változtat az eredményen.

Ilyenkor inkább azt kell megkeresni:

mi az a pont, amit meg kell változtatni?

Lehet, hogy csak a kreatívot. Lehet, hogy az ajánlat kommunikációját. Lehet, hogy a csatornát. Lehet, hogy az egész folyamatot.

Ezért érdemes hatékony toborzási rendszerben gondolkodni, nem egymást követő hirdetésfeladásokban.

Rövid ellenőrzőlista: miért nincs elég jelentkező?

Mielőtt újraindítod a következő kampányt, ellenőrizd:

1. Elég releváns emberhez jutunk el?
2. A megfelelő célcsoportot érjük el?
3. Megállítja a figyelmet a hirdetés?
4. Egyértelmű az ajánlat?
5. Versenyképesek a feltételek?
6. Nem kérünk túl sokat az első lépésben?
7. Elérjük a passzív jelölteket is?
8. Reálisak az elvárások?
9. Megfelelő az előszűrés?
10. Gyorsan reagálunk a jelentkezőkre?

Ha több kérdésre is bizonytalan a válasz, akkor jó eséllyel van még javítható pont a toborzásban.

Röviden: miért nincs jelentkező az álláshirdetésedre?

Leggyakrabban nem egyetlen ok miatt. Az eredményt együtt befolyásolja:

az elérés + a célzás + a kreatív + az ajánlat + a jelentkezési folyamat + az előszűrés + a reakcióidő.

Ezért ha kevés jelentkező érkezik, nem feltétlenül újabb hirdetésre van szükség. Lehet, hogy a teljes folyamat egyik pontját kell kijavítani.

Mi ebben segítünk

A LeszMunkaerőmnél nem egyszerűen egy álláshirdetést készítünk. Saját, újra használható toborzási rendszert építünk, amelyben összehangoljuk:

a célzást + a hirdetési kommunikációt + a kreatívot + a jelentkezést + az előszűrést.

Így nem pusztán az a cél, hogy több jelentkező érkezzen. Hanem az, hogy minél több megfelelő emberrel tudj kapcsolatba lépni.

👉 Ismerd meg, hogyan működik a saját toborzási rendszer

Gyakori kérdések

Miért nem jelentkeznek az emberek az álláshirdetésemre?

Gyakori ok lehet az alacsony elérés, a rossz célzás, a gyenge munkáltatói ajánlat, a nem elég figyelemfelkeltő kommunikáció vagy a túl bonyolult jelentkezés.

Mennyi jelentkező számít jónak?

Nincs általános szám. A munkakör, helyszín és célcsoport nagyban befolyásolja. A jelentkezők puszta száma helyett érdemes azt mérni, hány megfelelő jelölt érkezik.

Segít, ha több pénzt költök a hirdetésre?

Csak akkor, ha az alapfolyamat megfelelően működik. Ha rossz a célzás vagy gyenge az ajánlat, a nagyobb költségvetés csak több emberhez juttathatja el ugyanazt a problémát.

Mit tegyek, ha sok jelentkező érkezik, de egyik sem megfelelő?

Érdemes megvizsgálni a célzást, a hirdetésszöveget, a követelmények kommunikációját és az előszűrő kérdéseket.