Kevés jelentkező érkezik? Ezt ellenőrizd először

Elindítottad a toborzást, de alig érkeznek jelentkezők? Mielőtt több pénzt teszel a hirdetés mögé, újra feladod ugyanazt az állást, vagy arra jutnál, hogy "nincs munkaerő." érdemes végignézni néhány alapvető pontot.

Mert a kevés jelentkező mögött nagyon különböző problémák állhatnak.

Lehet, hogy:

• túl kevesen látják a hirdetést,
• nem a megfelelő emberekhez jut el,
• nem elég erős az ajánlat,
• nem állítja meg a figyelmet,
• vagy túl nehéz jelentkezni.

A cél nem az, hogy találomra módosíts mindent. Hanem hogy először kiderítsd:

hol szűkül be a toborzási folyamat?

Ehhez menj végig ezen a 8 ponton.

1. Elég releváns emberhez jut el a hirdetés?

Elsőként az elérést vizsgáld meg. Ha nagyon kevés potenciális munkavállaló találkozik az ajánlattal, abból nehéz sok jelentkezőt szerezni. De önmagában a magas megjelenésszám sem elég. Nem az a kérdés, hogy:

"Hányan látták?" hanem inkább:

"Hány megfelelő ember láthatta?"

Tízezer irreleváns megjelenés kevesebbet érhet, mint néhány száz jól célzott.

Ellenőrizd:

• megfelelő földrajzi területet célzol?
• reális távolságból vársz jelentkezőket?
• azon a csatornán hirdetsz, ahol a célcsoportod elérhető?
• elég nagy a potenciális célközönség?

Ha már itt probléma van, először ezt érdemes javítani.

2. Egyértelmű az első pillanatban, milyen munkáról van szó?

A munkavállaló nem percekig elemzi a hirdetésedet. Gyakran csak néhány másodpercet kapsz. Ezért gyorsan ki kell derülnie:

• milyen munkakör,
• hol van,
• kinek szól,
• és miért lehet érdekes.

Ha egy hosszú céges bemutatkozással indítasz, miközben maga az állás csak később derül ki, könnyen elveszítheted a figyelmet. Egy jó álláshirdetés első része azt mondja:

"Ez az állás neked való lehet - ezért."

Nem pedig azt:

"Most mesélünk magunkról három bekezdésben."

3. Elég erős a munkáltatói ajánlat?

Ez az egyik legfontosabb pont. Tedd félre egy pillanatra a hirdetésszöveget, és nézd meg magát az ajánlatot. Mit kap a munkavállaló?

Például:

• fizetés,
• műszakrend,
• juttatások,
• munkavégzés helye,
• bejárási lehetőség,
• munka-magánélet egyensúlya,
• stabilitás,
• fejlődési lehetőség.

Most tedd fel ezt a kérdést:

Ha én lennék az ideális jelentkező, lenne okom váltani ezért az állásért?

Ez különösen fontos akkor, ha olyan embereket szeretnél megszólítani, akik már dolgoznak. Őket nem elég meggyőzni arról, hogy az állás "rendben van". Valamiért azt is érezniük kell: érdemes lehet megnézni ezt a lehetőséget.

4. A legfontosabb információk szerepelnek a hirdetésben?

A túl kevés információ ugyanolyan probléma lehet, mint a túl sok.

Ha egy jelentkező nem tudja:

• mennyit kereshet,
• milyen a munkarend,
• hol kell dolgoznia,
• mik a fő feladatok,
• mik az alapvető elvárások,

akkor bizonytalanság marad benne.

És a bizonytalanság könnyen azt eredményezi: nem jelentkezik. Nem minden esetben lehet minden információt nyilvánosan megadni. De amit lehet, érdemes világosan kommunikálni. A jó hirdetés nem arra kényszeríti a jelentkezőt, hogy: "Majd jelentkezz, és utána elmondjuk." Hanem már előre segít eldönteni:

érdekel-e ez engem?

5. Nem túl bonyolult a jelentkezés?

Ez az a pont, ahol gyakran elvesznek azok is, akik egyébként érdeklődtek. Kattintanak a hirdetésre.

Majd jön:

• regisztráció,
• jelszó,
• hosszú adatlap,
• önéletrajz-feltöltés,
• motivációs levél,
• többoldalas kérdőív.

És bezárják. Különösen fizikai, betanított vagy nagyobb létszámú toborzásnál érdemes minimalizálni a felesleges akadályokat. A jó jelentkezés legyen: gyors + mobilbarát + egyszerű.

Ez viszont nem azt jelenti, hogy semmit sem kérdezünk. A jelentkezők előszűrése néhány jól megválasztott kérdéssel ugyanúgy megoldható.

6. Nem túl szűk a keresett célcsoport?

Tegyük fel, hogy:

• legalább 5 év tapasztalatot vársz,
• speciális végzettség kell,
• jogosítvány szükséges,
• három műszakot kell vállalni,
• azonnali kezdést vársz,
• és legfeljebb 20 kilométerről jöhet valaki.

Lehet, hogy minden feltételnek van oka. De együtt már nagyon kevés ember maradhat. Ezért minden elvárást érdemes három kategóriába sorolni:

Kötelező

Enélkül valóban nem végezhető el a munka.

Erős előny

Jó lenne, de megtanítható vagy pótolható.

Nice to have

Örülnénk neki, de nem érdemes miatta kizárni egy jó embert. Sok toborzásnál már ez a gyakorlat jelentősen növelheti a potenciális jelentkezők körét.

7. Eléred azokat is, akik most nem keresnek állást?

Ha kizárólag olyan felületeken jelenik meg az ajánlatod, ahol aktív álláskeresők vannak, akkor eleve csak a munkaerőpiac egy részével találkozol. Pedig lehetnek olyan potenciális munkavállalók, akik:

• most is dolgoznak,
• nem böngésznek állásportált,
• nem terveztek aktívan váltani,

de egy jobb ajánlatra nyitottak lennének. Ezért érdemes az online munkaerő-toborzásban és a közösségi média alapú megoldásokban is gondolkodni.

A lényeg:

ne csak akkor találkozzon veled a jó munkavállaló, amikor már állást keres.

Találkozhat az ajánlatoddal előbb is.

8. Biztos, hogy valóban kevés a jelentkező?

Ez elsőre furcsa kérdésnek tűnhet. De két külön problémát érdemes szétválasztani: kevés jelentkező és kevés megfelelő jelentkező. Nem ugyanaz. 

Ha érkezik: 50 jelentkező, de csak 3 felel meg, akkor nem feltétlenül az elérést kell növelni. Lehet, hogy a célzáson, kommunikáción vagy előszűrésen kell változtatni.

Ha viszont: 3 jelentkező érkezik összesen, akkor valóban a tölcsér korábbi része lehet gyenge.

Ezért mindig külön mérd:

• összes jelentkező,
• alapfeltételeknek megfelelő jelentkező,
• elért jelentkező,
• interjúra hívott jelölt,
• felvett munkatárs.

A jelentkezőszám önmagában félrevezető lehet.

Mit ne csinálj első reakcióként?

Ha kevés jelentkező érkezik, három tipikus reflexet érdemes elkerülni.

"Tegyünk több pénzt a hirdetésbe!"

Lehet, hogy segít. De ha rossz az ajánlat vagy a kommunikáció, csak több embernek mutatod meg ugyanazt a problémát.

"Adjuk fel még egy állásportálra!"

Ez is működhet. De előbb érdemes megérteni, hogy valóban az eléréssel van-e gond.

"Nincs munkaerő."

Néha valóban nagyon szűk a piac. De ezt csak akkor érdemes kijelenteni, ha már megnézted:

az elérést, a célzást, az ajánlatot, a kommunikációt és a jelentkezési folyamatot is.

Milyen sorrendben javíts?

Ha kevés jelentkező érkezik, én ebben a sorrendben vizsgálnám a folyamatot:

1. Célcsoport

Valóban megfelelő embereket keresünk?

2. Ajánlat

Van okuk jelentkezni?

3. Elérés

Elég megfelelő ember találkozik vele?

4. Hirdetés

Megállítja és érthetően megszólítja őket?

5. Jelentkezés

Egyszerű továbblépni?

6. Előszűrés

A megfelelő jelentkezőket azonosítjuk?

7. Feldolgozás

Gyorsan kapcsolatba lépünk velük?

Ez már gyakorlatilag egy hatékony toborzási folyamat alapja.

2 perces ellenőrzőlista

Ha most fut a hirdetésed, válaszolj gyorsan igennel vagy nemmel:

□ Pontosan tudjuk, kit keresünk?

□ Elég nagy a reálisan elérhető célcsoport?

□ Egyértelmű, milyen állást kínálunk?

□ Van legalább 2–3 erős ok a jelentkezésre?

□ Szerepelnek a legfontosabb munkafeltételek?

□ Mobilról gyorsan lehet jelentkezni?

□ Az elvárásaink valóban szükségesek?

□ A nem aktív álláskeresőket is el tudjuk érni?

Ha több válasz is:

NEM

akkor valószínűleg nem az a következő lépés, hogy egyszerűen több pénzt költesz.

Előbb javítsd a gyenge pontokat.

Mi van, ha mindent rendben találsz, mégis kevés a jelentkező?

Akkor érdemes mélyebbre ásni. Például megvizsgálni:

• a helyi munkaerőpiacot,
• a konkurens munkáltatói ajánlatokat,
• a bérszintet,
• a célcsoport méretét,
• az adott munkakör sajátosságait,
• a kampány teljesítményét.

Előfordulhat, hogy valóban munkaerőhiányról van szó. Ilyenkor nem feltétlenül ugyanabból a célcsoportból kell még több embert keresni. Lehet, hogy:

• nagyobb földrajzi területet kell bevonni,
• a bejárást kell megoldani,
• valamelyik elváráson kell enyhíteni,
• vagy a munkáltatói ajánlatot kell versenyképesebbé tenni.

Röviden: mit ellenőrizz először, ha kevés a jelentkező?

A sorrend:

CÉLCSOPORT → AJÁNLAT → ELÉRÉS → HIRDETÉS → JELENTKEZÉS → ELŐSZŰRÉS → GYORS REAKCIÓ

Ne csak azt nézd: "Jönnek-e jelentkezők?"

Hanem azt is: "Hol veszítjük el őket?"

Ha ezt megtalálod, sokkal könnyebb eldönteni, min kell változtatni.

Hogyan segítünk mi ebben?

A LeszMunkaerőm.hu-nál a toborzást nem önmagában egy álláshirdetésként kezeljük. Saját, újra használható toborzási rendszert építünk, amelyben összehangoljuk:

a célzást + a kommunikációt + a kreatívot + a jelentkezési folyamatot + az előszűrést.

A cél nem az, hogy vakon több embert tereljünk a hirdetésre. Hanem hogy a folyamat minél több pontja a megfelelő jelentkezők megszerzését szolgálja.

👉 Ismerd meg, hogyan működik a saját toborzási rendszer

Gyakori kérdések

Mit tegyek, ha kevés jelentkező érkezik?

Először az elérést, a célcsoportot, az ajánlatot, a hirdetés kommunikációját és a jelentkezési folyamatot érdemes ellenőrizni. Nem biztos, hogy a nagyobb hirdetési költség az első megoldás.

Mikor számít kevésnek a jelentkező?

Nincs minden munkakörre érvényes szám. Egy ritka szakértői pozíciónál néhány releváns jelentkező is értékes lehet, míg nagy létszámú fizikai toborzásnál jóval többre lehet szükség.

Miért kattintanak sokan, mégsem jelentkeznek?

Ez utalhat arra, hogy az érdeklődést sikerült felkelteni, de az ajánlat, a részletek vagy a jelentkezési folyamat már nem elég meggyőző.

Több hirdetési költség automatikusan több jelentkezőt hoz?

Nem. Ha a kampány alapjai működnek, a nagyobb költségvetés növelheti az elérést. Ha viszont rossz a célzás vagy gyenge az ajánlat, a több költés önmagában nem oldja meg a problémát.